Szilágyi Norbert
aNGYALOK ÉS DÉMONOK
A FILMMŰVÉSZETBEN (1)
Engeln und Dámonen in der Filmkunst (1)
Der Titel verrát schon viel über diese Arbeit. Die Existenz der Engeln bescháftigt die Men-schen schon seit Langem. Die Lehre der Kirchenváter über die Engel oder ihren Darstellungsmodalitáten in der Ikonografie, in der Malerei hat viele Wissenschaftler inspiriert und zur Forschung bewegt. Keiner hat aber die Darstellungsmodalitát der Engeln in der Welt der Filmen thematisiert. Im Kontext des Films kann eine Reihe von Engels- und Dá-monsdarstellungen untersucht werden. Das Ziel dieser Arbeit ist diese übernatürliche Wesen darzustellen, so wie sie auf der Lein-wand oder im Internet erscheinen, wie sie von einem gewissen Spiritismus und Esoterismus überflutet zu sein erscheinen. Eine interes-sante Welt zeigt sich in diesem Zusammen-hang, indem die Magie und die Benutzung verschiedener Magie-Werkzeuge zu finden sind, wo Luzifer der Gute sein kann und der Erzengel Gabriel kann die gröGte Bosheit erscheinen. Eine Welt erscheint von unseren Augen, die wir nie erfahren werden, denn keiner von uns kann behaupten, dass er oder sie mal einen Engel oder Dámon begegnet hat. Im Prozess der Forschung sind Fragen aufgetaucht, wie zum Beispiel die Frage nach der Existenz von Engeln und Dámonen, die Frage nach der Verantwortung der Filme oder des Internet dieses Thema betreffend, die Frage des Kampfes zwischen den Menschen und Engeln, oder wie es dazu kommen kann, dass in der Welt der Filmkunst der Engel be-siegt werden kann, oder die Frage der Beziehung zwischen dem Apokalyptik und Engeln.
„Emlékszem az első háborúra, mikor lángolt az ég, és az angyalok arca elpusztult. Láttam, ahogy eltűnt a meny-nyei seregek harmada, láttam a pokol teremtését. Ott álltam testvéreimmel és láttam Lucifer bukását; de testvéreim, már nem testvéreim, többé, ezért jöttünk ide, hol halandók vagyunk, hogy elhozzunk egy lelket, kit Lucifer még nem kaparintott meg, hogy céljainkat szolgálja! Én mindig engedelmeskedtem, de soha nem gondoltam, hogy a háború ismét kitörhet." Angyalok háborúja I. (The Prophecy, 1995)
Az embereket mindig is érdekelték az olyan természetfeletti lények, mint az angyalok, démonok, félistenek és istenek. A démonhitet oly sok forrás táplálja, így nem csodálkozhatunk azon, hogy a legtöbb primitív vagy félprimitív nép úgy gondolja, rengeteg démon létezik a világon. Erről egy babiloni Surpu-szöveg is tanúskodik. A démonok mindig idősebbek az isteneknél, gonosszá csak akkor válnak, ha szembefordulnak az istenekkel. Az ördög is egy démon, a néphitben és a mesék világában a „buta", ám ijesztő ördög alakjaként jelenik meg. Ez a buta lény egyre inkább a gonosz megtestesítőjévé vált, egy olyan akarattá, amely gőgjében szembeszegült Istennel és végül elbukott.1
Ha megnézünk néhány filmet, amely az angyalokat mutatja be, rájöhetünk, hogy a filmek nagy többsége főleg a bukást és egyfajta szemléletváltást mutat be az angyaloknál. Ilyen például Gábriel, aki irigységből az emberek és Isten ellen fordul, vagy angyalok, akik bár elbuktak, mégis vissza szeretnének kerülni Isten kegyébe. Itt olyan kérdések merülnek fel, hogy összecsaphat-e egy angyal és egy ember, illetve ha egy ranglétrán helyeznénk el egy embert és egy angyalt, akkor nyilvánvaló-e, ki hol fog elhelyezkedni? Ki is lesz a teremtés igazi koronája?
A teológia szerint bizonyos tekintett-ben az ember felsőbbrendű lehet az angyaloknál (Szűz Mária). Andrei Plesu filozófus és művészettörténész Angyalok című könyvében ezt írja: „Így tehát egy embernek, egy nőnek megengedett, hogy az égi karok fölött foglaljon helyet. Szent Pál a zsidókhoz írt levél első két részében ugyanerre a következtetésre jut, amikor azt a rendkívüli körülményt jelzi, hogy Isten nem egy angyalban öltött testet, hanem egy emberben. »Mert
bizony nem az angyalokat karolta fel, hanem Ábrahám utódát karolta fel.« (Zsid 2,16)"2 Ugyanez olvasható Heinrich Denzinger és Peter Hünnermann Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai 2800-as pontjában: „A kimondhatatlan Isten [.] egyszülött fiának kezdettől fogva és a századok előtt anyát választott és rendelt, hogy a Fiú testet öltve az idők boldog teljességében tőle megszülessék, és őt az összes teremtményekhez képest annyira megajándékozta szeretetével, hogy egyedül benne lelte a saját akaratához legközelebb álló tetszését. Ezzel messze megelőzve az összes Angyali Szellemet és az összes szentet, oly csodálatosan elhalmozta őt mindenféle égi kegyelmi ajándék bőségével istenségének kincsesházából, hogy ő, a bűn minden szennyétől mindig teljesen mentesen és teljes valójában szépen és tökéletesen, az ártatlanság és a szentség teljességének olyan példáját nyújtotta, amelynél nagyobb az Isten alatti világban elképzelhetetlen, és amelyet Istenen kívül senki gondolataiban felfogni nem tud."3
Az Angyalok városa című film egy olyan problémával foglakozik, amit más kontextusban Hénokh könyve4 is bemutat: az angyal, aki beleszeret egy emberbe és emberré lesz, hogy szerelmük kiteljesedhessen. A film során Seth, az angyal a következőképpen vélekedik a szerelméről: „Egyetlen lélegzet aranyfürtje illatából, a szája egyetlen csókja, kezének érintése többet ér, mint az egész öröklét e nélkül."5 Ugyanez a probléma szerepel a Constantine, a démonvadász című filmben is, csak fordítva. A főhős jobbkeze, Chas meghal és a film legvégén angyalként tér vissza. Az újabb kérdés: van-e átjárás az emberi és az angyali létsíkok között?
Egy másik fontos kérdéskör, amit a filmek bemutatnak, az apokalipszis kérdése, illetve az apokalipszis elkerüléséé, hisz ha a filmeket részletesebben megvizsgáljuk, rájövünk, hogy a filmbéli gonosz a világ és az emberek elpusztítását tűzi ki célul, amit a főhősök valamiféle deus ex machina módon elkerülnek. Találnak egy kibúvót, egy kiskaput, majd pedig egy „jó angyal" segítségével elkerülik a végleges eltörlést.
A modern filmművészetben kitört az angyalok második háborúja a mennyben. Írásom mottója az 1995-ben megjelent Angyalok háborúja pentatrológia első részének kezdő jelenetében hangzik el. Olyan filmeket vizsgálok meg, mint a már említett Angyalok háborúja, Angyalok városa, Dogma, Constantine, a démonvadász, Légió vagy a nagysikerű sorozat, az Odaát.
Filmbörze
Angyalok háborúja I. (The Prophecy, 1995)6
A mennyekben háború dúl. Az emberek felemelkedését látva féltékennyé váló Gábriel és rebellis hordája küzd az Úrhoz h ű Mihály arkangyal seregeivel. Miközben a mennyország véres csatatérré válik, a lázadó angyalok egy új fegyver bevetését tervezik. Ehhez azonban a csatát az emberek világában kell folytatniuk, mivel a gyilkos eszköz, amivel megnyerhetik a háborút, nem más, mint egy emberi lélek, egy gyilkos vezér lelke. Simon a jó oldalt képviseli, és tisztában van azzal, hogy meg kell akadályoznia ezt a szörnyű összecsapást, ezért a halott tábornok lelkét egy kislány testébe rejti. Eközben egy papi múlttal rendelkező nyomozó is belekeveredik az ügybe. Gábriel megöli Simont, és mindenkin átgázol, hogy véghezvigye szándékát, ám az utolsó pillanatban Lucifer közbelép, és Gábrielt magával viszi a pokolba.
Angyalok háborúja II. (The Prophecy II, 1998)7
A háború a mennyben tovább dúl. Gábrielt, akit maga a pokol hercege, Lucifer vitt magával, kiveti az alvilágból. Gábriel újra a Földre kerül, és célja ismételten a pusztítás. A történet bonyolódik, mivel megfogan egy ember és egy angyal gyermeke, akinek a küldetése, hogy békét hozzon a mennynek. A jó oldalt ezúttal maga Mihály arkangyal képviseli, aki a film végén letaszítja Gábrielt a Földre, ahol emberként kell tovább léteznie.
Angyalok háborúja III. - Az arkangyal szárnyalása (The Prophecy III: The Ascent, 2000)8
A vérszomjas Gábriel arkangyal a második rész végén lekerült a Földre, azóta pedig koldus, csavargóként jár idelenn. Figyelmét az előző részben megfogant és mostanra jóképű lelkész-szé cseperedett nephilim,9 Danyael felé fordítja. Miután a fiatalembert egy vak megszállott agyonlövi, a saját lábán sétál ki a hullaházból, így ráébred potenciáljára. Az emberi lét kínjai jócskán megváltoztatták Gábriel jellemét, aki ezután jóságos irányítása alá veszi Danyaelt. A fiatal nephilim nyomában azonban egy másik angyal is jár, aki nem szeretné, ha sikerülne beteljesíteni a küldetést. A fő ellenség azonban a következő istenjelölt, a legerősebb angyal, Pyriel, aki az eltűnt isten helyét igyekezne átvenni a mennyei trónon. Az Arkangyal szárnyalása méltó befejezése egy másodvonalbeli trilógiának. Szépen elvarrja a szálakat, és végre Gábriel is visszakapja a szárnyait.
Angyalok háborúja IV. - A felkelés (The Prophecy IV: Uprising, 2005)10
Vannak, akik azt állítják, hogy nem a Jelenések könyve a Biblia utolsó fejezete, és nemcsak az emberiségnek van
sorsa, hanem az angyaloknak is. Ők is ugyanúgy vívják harcaikat a jó és gonosz oldalán, sőt, nemcsak az Isten, de még maga a gonosz ellen is fellázadhatnak. Belial, egy gonosz angyal érkezik a Földre, hogy különböző emberi testekbe bújva megkaparintsa az új igét tartalmazó Próféták könyvét, amely nélkül nem tudja véghezvinni sötét terveit. Hiába minden fondorlata és ármánysága, nincs egyszerű dolga, ugyanis nemcsak ő az egyetlen angyal, aki a Földre érkezett, mivel a főhősnő segítője is egy angyal.
Angyalok háborúja V. - A kitaszítottak (The Prophecy V: Forsaken, 2005)11
A Próféták könyve által jósolt Arma-geddon eljövetele további harcokat eredményezett az angyalok körében. Az ítéletnap lehetséges bekövetkezte ellentétes nézeteket szült; felmerült a kérdés, mind az angyalok, mind az emberiség részéről, hogy egyáltalán jó-e nekünk, ha eljön az Armageddon. A jövő kulcsa még mindig a Próféták könyvének utolsó lapján rejlik, amelyben megjelenik az Antikrisztus neve. Arkangyalok és szeráfok küzdenek ezért az oldalért, más angyalok pedig fentről segítik a könyv őrizőjét, Allisont, ki-ki a saját érdekében. A film során számos titokra derül fény, hogy Alison ki is valójában, hogy a jó angyal tényleg a jó oldalon áll-e, hogy a gonosz miért vált gonosszá és hogy a menny és a pokol érdekei tényleg annyira különböznek-e.
Angyalok városa (City of Angels, 1998)12
Seth, az angyal épp jókor érkezik, hogy segítsen egy haldokló utolsó perceiben. Ám a rutinmunka nem köti le annyira figyelmét, mint a csinos és kétségbeesett szívsebésznő, aki nem tudja túltenni magát betege elvesztésén. Seth első látásra beleszeret az orvosnőbe, és arra is képes, hogy halandó emberré változzon a kedvéért.
Dogma (Dogma, 1999)13
A mennyből kitiltott két angyal, Loki és Bartleby talál egy kiskaput, hogy visz-szajuthasson az égbe, csakhogy ennek az a kellemetlen mellékhatása, hogy az emberiség kipusztul. Két botcsinálta próféta, Jay és Néma Bob, a szép Bethany - aki mindeddig nem is sejtette, hogy Jézus oldalági leszármazottja - és Rufus, a titokzatos 13. apostol összefog, hogy megakadályozza a két holdkóros angyal tervét és megőrizze Isten művét.
Constantine - A démonvadász (Constantine, 2005)14
A világ nem ér véget a láthatáron. Az emberi érzékek számára felfoghatatlan vidékeket különös lények népesítik be, és tetteik sokszor a mi világunkban is következményekkel járnak. Éppen ezért egy magándetektív nem engedheti meg magának, hogy csak az érzékelhető világban nyomozzon. John Constantine, a magányos „rendőr" legalábbis így gondolja, és épp ezért megjárta már a poklot, de szó szerint. A természetfeletti ügyekre specializált nyomozó azonban egy nap a szokásosnál is nehezebb ügybe botlik. Megbízója ugyanis nem hisz a túlvilágban. A rendőrnő, aki eddig csupán a kézzelfogható bizonyítékokban bízott, mostantól azonban mindenre hajlandó, még az ördöggel is szövetséget kötne, csakhogy megtalálja ikertestvére gyilkosát. A nyomozás során a páros Los Angeles alá kerül, démonok és angyalok között keresik a tettest és próbálják megakadályozni az apokalipszist.
Légió (Legion, 2010)15
Az angyalok az Úr parancsát követve hajlandóak bármire... Amikor a világ teremtője megelégeli az emberi bűnök kiapadhatatlan folyamát, elveszítve minden hitét az emberiségben úgy dönt, hogy elküldi az angyalok légióját a Földre. A Gábriel vezette sereg váratlan ellenállásba ütközik a halandók oldalára álló Mihály arkangyal személyében, aki a Mojave-sivatagban rekedt néhány emberrel együtt közösen veszi fel a harcot a légióval szemben. Mihály már tudja, hogy a túlélők között lévő fiatal állapotos nő meg nem született gyermeke az emberiség utolsó esélye.
Odaát (Supernatural, 2005)16
1983. november 2-án a Winchester család borzalmas eseményt él át: a két kistestvér, Dean és Sam anyját brutálisan meggyilkolja egy démon, házukat pedig porrá égeti. 22 évvel a tragédia után a fiúk mesterien kitanulták apjuktól a természetfelettire való vadászatot, ám a család széthullott, mindenki más úton indult tovább. Egy váratlan esemény azonban ismét összehozza Deant és Samet, apjuk eltűnik, és anyjuk gyilkosa is ismét felbukkan. Így a fivérek útra kelnek, hogy megkeressék apjukat, és Chevy Impalájukkal keresztülszelve Amerika vidékeit, annyi természetfeletti lénnyel végezzenek, ahánnyal csak tudnak, majd pedig bosszút állnak az életüket megkeserítő démonon.
Emberi találmány az angyal és a démon?
Hankiss Elemér szociológus írja a Félelmek és szimbólumok című könyvében: „Egy 14. századi szaktekintély pedig az angyalok számát pontosan 301 665 722 főben állapította meg."17 Meghökkentően pontos számadat ez az angyalokat illetően. A történelem folyamán sok teológus határozta meg az angyalok számát. Hogyan feltételezhetjük akár egy pillanatra is, hogy ismerjük az angyalok pontos számát, vagy egyáltalán magukat az angyalokat? - s a kérdés érvényes a démonokra is. Ha tovább kutatunk, láthatjuk, hogy neveket is adtak ezeknek lényeknek. Az Ószövetség csak néhány angyalt nevez meg.
Mikáélvagy Mihály: „A perzsák országának fejedelme azonban huszonegy napon át az utamba állt, de íme, Mihály, a legfőbb fejedelmek egyike segítségemre jött, és én őt hagytam ott a perzsák királyánál" (Dán 10,13); „de tudtodra adom azt, ami fel van jegyezve az igazság könyvében; és mindezekkel nincs más segítőm, mint Mihály a ti fejedelmetek" (Dán 10,21).
Gábriel: „Az Uláj felől emberi szót hallottam, mely kiáltott és szólt: »Gáb-riel, magyarázd meg neki a látomást«. (Dán 8,16) „Még mondtam az imádságot, mikor ímé, Gábriel, az a férfi, akit az előbbi látomásban láttam, gyorsan hozzám repült és megérintett az esti áldozat idején." (Dán 9,21.)
Rafael: „Én Rafael vagyok, egy a hét szent angyal közül, akik készen állunk, hogy az Úr fönséges színe elé lépjünk. Erre mindkettőjüket elfogta a félelem és arcra borultak. De ő így szólt hozzájuk: »Ne féljetek! Békeség nektek! Istent áldjátok örökké. Amikor veletek voltam, nem a magam akaratából történt, hanem Isten akaratából. Ezért őt dicsőítsétek minden nap, neki énekeljetek. Láttátok, hogy semmit sem ettem, mert látomást láttatok. Ezért dicsőítsétek az Urat ezen a földön és magasztaljátok Istent. Most visszatérek ahhoz, aki küldött engem. Írjatok le mindent, ami történt veletek.« Ezzel fölemelkedett. Amikor fölkeltek, már nem látták őt." (Tób 12,15-21)
Ennek ellenére az Ószövetségben jóval több helyen találkozunk angyalokkal, amikor Isten szolgáiról vagy udvartartásának tagjairól beszél. Maga az angyal18 elnevezés csak szerepüket jelzi: hírnök, küldött.19 Hénokh könyve egész listát hoz az angyalok neveivel: Szemjasza, Urakib, Arameil, Akibeil, Tamiel, Ramuél, Danél, Ezekeél, Szarakujal, Azaél, Armers, Batraal, Anani, Zakebe, Szamszafeél, Szartaél Turél, Jomjaél, Araszjal.20 Ugyanakkor ismerünk egy angyalt, aki az első volt az angyalok között, a legfényesebb, aki azonban elbukott, ő Lucifer, a gonosz megtestesítője és a pokol bukott angyala, a letaszított. Érdekesek azok a képek, amelyeket a történelem folyamán használtak rá: kárhozat faty-tya, bitang patás, tisztátalan kísértő. Mi vezeti az embert ahhoz, hogy ilyen és ezekhez hasonló nevekkel ruházza fel a gonoszt? Ha megfigyeljük jelen korunk teológiáját, láthatjuk, hogy az angyalok létével és cselekvéseivel foglalkozó teológiai reflexiók háttérbe szorulnak. Ennek egyik oka lehet, hogy „az összehasonlító vallástudomány kimutatja az ókori kelet népei vallási hagyományainak, angyal-és démonhitének hatásait a bibliai szövegekre. Ebből az a következtetés is levonható, hogy nem sajátosan a szentírási kinyilatkoztatáshoz tartozó hitigazságokról van szó, hanem pusztán korhoz és világképhez kötött vagy egyenesen szinkretista elgondolások átvételéről."21
A filmművészetben érdekes paradigmaváltás, hogy ez a bitang patás az, aki megakadályozza az emberek végleges eltörlését, az Armageddont. Erre nagyon jó példa a Constantine - A démonvadász című film, amelyben ő az, aki a film végén megjelenik, és bár nem segítő szándékkal, de mégis a főhős segítségére lesz, amikor megakadályozza démoni fia világrajöttét, valamint megmenti a főhősnőt és a főhőst a haláltól. Gábrielt, aki biztosította volna az utat a démoni sarj számára, megbünteti. Gábriel elveszíti szárnyait és azzá a lénnyé változik, amit a legjobban gyűlöl. Ember lesz! Érdekes ez a tény, hogy a „jó angyal" a film negatív szereplője, és a letaszított-nak köszönhető az, amit a film világa csak úgy hív, hogy happy end.
Az ember és szimbólumai
Nem azt szeretném bebizonyítani, hogy nem léteznek angyalok, és azt sem, hogy igen. Az ember szimbólumalkotó lény, illetve szimbólumok alapján hoz döntéseket.22 A következőkben nem térek ki az összes szimbólumra, amit az ember alkotott, csak az angyal és démon szimbólumaira.
Ha az angyal és démon fogalmakat vizsgáljuk, rájöhetünk, hogy ugyanúgy, mint a jó és gonosz, ezek is egymásnak viszonyfogalmai. Az angyalok a jót, míg a démonok a rosszat képviselik, és így a jó és a gonosz szimbólumaivá válnak. A Bibliában az angyal az archaikus szimbólumok nyelvén maga a teo-fánia, az angyal szava maga Isten szava (Ter 16,6-14; Kiv 3,1-6; Bír 2,1-4; 6,11-24).
Az ember az egyik megkülönböztető vonása, hogy képes rá és használ szimbólumokat. Hankiss Elemér szociológusfilozófus könyvében Ernst Cassirer 20. századi német filozófusra hivatkozva írja: „... az emberiség képes volt szimbólumokból egy külön, saját világot teremteni a maga számára".23 De vajon az angyalok és démonok is pusztán csak az emberek által kitalált szimbólumok? Ha azok, akkor miért találta őket ki az ember, és miért fontos a számára még mindig? Egy lehetséges magyarázathoz tekintsünk egy kicsit vissza a történelem előtti korokra és a civilizációtól elszigetelt törzsekre, akiknél megfigyelhetőek ősi félelmek: ilyen a félelem a természet erőitől, betegségektől. Ezeket a félelmeket elnevezték, megszemélyesítették, istenségekként és démonokként24 tisztelték őket. A sötéttől való félelem is ilyen. A következő idézet a WEBBeteg.hu oldalról való, szerzője Kazimir Ágnes gyermekpszichológus: „A sötéttől való félelem egyike az ősi félelmeknek. A sötétben nem tudunk tájékozódni, elveszítjük azokat a fogódzóinkat, amelyek a biztonságunkat jelentik. Nem látjuk az arcokat, a tárgyakat. Magunkra maradunk."25 Ennek tükrében az egyik lehetséges válasz az lehet, hogy az emberben mindig kielégíthetetlen vágy élt a biztonságra, védelemre egy olyan világban, ami sok esetben félelmetes volt a számára, hiszen az emberek nem tudták legyőzni a mulandóságot, megmaradtak egzisztenciális félelmeik, és választ sem tudtak adni a lét végső kérdéseire. Örökös harc folyt nemcsak a fizikai, hanem a lelki, spirituális túlélésért is.
Az embereknek mindig szükségük volt a biztonságra, így felfedezték vagy megteremtették maguknak az angyalok világát, amely mint pajzs állt előttük és védte meg őket egy idegen, veszélyes és gonosz világtól.26 Úgy tűnhet, hogy az angyalok léte ellen beszélek. „Az angyalok létezése mindenekelőtt hittétel. Csupán a hívő ember tudja a kétely minden árnyéka nélkül, hogy az angyalok léteznek."27 Ugyanezt fogalmazza meg az Angyalok háborúja első része, ahol Thomas, a teológusból lett rendőr így vélekedik: „A hitről szól minden. És ha a hit döntést jelent, akkor rossz is lehet. Mind az emberek, mind az angyalok számára. Vagy akár magának az ördögnek is. És ha a hit azt jelenti, hogy sohasem érthetjük meg teljesen Isten tervét, akkor lehet, hogy a megértés is része az egésznek. A mi részünk. Ezzel jár, hogy lélekkel ruháztak fel minket, és végső soron ezzel jár, hogy emberek vagyunk."28 - Ez ugyan sovány vigasz lehet a számunkra, de be kell látnunk, hogy az angyalok és démonok létét mély misztika és homály fedi. Így van ez annak ellenére, hogy a mai világban is sokszor hallunk démonűzésekről, ördögtől megszállottakról, olyan látókról, akik azt állítják, hogy angyalokkal vagy más túlvilági lényekkel tartják a kapcsolatot. Tisztán kell látnunk, hogy ezek sok esetben csak megtévesztések. A szeánszok és a különböző rituálék, amik teljesen ezoterikus átitatottságúak, csupán arra szolgálnak, hogy a hiszékeny embert nagyobb pénzösszegektől megszabadítsák. Ez a tény is csak azt bizonyítja, hogy a ma embere ugyanazokat a kételyeket, kríziseket éli át, mint ezer, kétezer vagy tízezer évvel ezelőtt. A film világa is épp ezért választ ilyen és ehhez hasonló témákat. A filmeket is, akárcsak a különböző szeánszokat és rituálékat, átjárják az ezotéria és a mágia különböző elemei. Ősi varázsigék, szimbólumok, medálok, fegyverek segítik a főhősöket a harcban. Sikerülhet egy embernek legyőzni, elpusztítani egy angyalt vagy egy démont? A filmek szerint ez lehetséges. A következő részben majd arra próbálok választ adni, hogy ezt hogyan is képzeli el a filmvilág, és mire alapoz.
Jegyzetek
1 Vö. Leeuw, G. van Der: A vallás fenomenológiája (ford. Bendl Júlia, Dani Tivadar, Takács László), Osiris Kiadó, Budapest 2001, 122-123.
2 Ple§u, Andrei: Angyalok (ford. Székely Melinda), Koinónia, Kolozsvár 2006, 29-30.
3 D.H. 2800
4 Vö. Vanyó László: Apokrifek II, Szent István Társulat, Budapest 1980, 41-45.
5 Idézet az Angyalok városa című filmből.
6 Forgatókönyvíró Widen, Gregory, rendező Widen, Gregory, Dimension Films, 1995.
7 Forgatókönyvíró Greenberg, Matt & Spen-ce, Greg, rendező Spence, Greg, Dimension Films, 1998.
8 Forgatókönyvíró Widen, Gregory-Dupré, Carl, rendező Lussier, Patrick, Dimension Films, 2000.
9 Ember és angyal szerelmének a gyermeke, A Ter 6 is beszámol róluk: „Amikor azután az emberek sokasodni kezdtek a földön, és leányokat nemzettek, látták az Isten fiai, hogy az emberek leányai szépek, és feleségül vették közülük mindazokat, akiket kiszemeltek. Isten ekkor így szólt: »Ne maradjon lelkem örökké az emberben, mivel test: százhúsz esztendő maradjon meg napjaiból!« Óriások voltak a földön azokban a napokban - azután, hogy az Isten fiai bementek az emberek leányaihoz, és azok szültek - ezek az ősidők, erős híres férfiai."
10 Forgatókönyvíró Widen, Gregory-Sullivan, John, rendező Soisson, Joel, Dimension Films, 2005.
11 Forgatókönyvíró Widen, Gregory-Sullivan, John, rendező Soisson, Joel, Dimension Films, 2005.
12 Forgatókönyvíró Wenders, Wim-Handeke, Peter-Reitinger, Richard-Stevens, Dana, rendező Silberling, Brad, Warner Bros. Pictures, 1998.
13 Forgatókönyvíró Smith Kevin, rendező Smith Kevin, Lions Gate Films, 1999.
14 Forgatókönyvíró Delano, Jamie-Eniss, Garth, rendező Lawrence, Francis, Warner Bros. Pictures, 2005.
15 Forgatókönyvíró, Stewart, Scott, Schink, Peter, rendező, Stewart, Scott, Sony Pictures, 2010.
16 Forgatókönyvíró, Coakley, Bill, Buckner, Brad, Ross - Leming, Euqenie, rendező, Sqriccia Philip, Warner Bros. Television Productions Inc, 2005.
17 Hankiss Elemér: Félelmek és szimbólumok. Osiris Kiadó, Budapest 2006, 91.
18 Angyal - gör. angelosz, lat. angelus - küldött, hírnök. Tiszta szellemi lény, közvetítő isten és ember között. Isten hírnöke, parancsainak és gondviselésének végrehajtója. Értelmük és szabad akaratuk van, de testük nincs. Különböző nevek alatt a világ számos vallásában ismertek, olyan szellemi lények, amelyek az embernél tökéletesebbek. Angeo-lógia (gör.): az angyalok létéről szóló teológiai tan. A szellemi teremtmények léte csak azt mutatja, hogy az ember történelme az üdvösség útján mélyebb dimenziójú, mint azt a közvetlen tapasztalat elárulja. A keresztény ikonográfiában sű rűn szerepelnek az angyalok, kísérői az Isten alakjának, résztvevői bibliai eseményeknek, szent cselekményeknek. Vö. Bíró Lucián, Angyalok. Szócikk. In: Liturgikus Lexikon II. kiadás. Szerk. Verbényi, István, Szent István Társulat-Kairos, Budapest, 2001, 33.; Benkő Loránd, Angyal, 1195 k. Szócikk in: A Magyar Nyelv Történeti - Etimológiai Szótára I., (szerk. Benkő Lóránd), Akadémiai Kiadó, Budapest 1967, 155.; Gál Ferenc-Vígh János, Angyalok. Szócikk, in: Magyar Katolikus Lexikon I., szerk. Vicián, János, Szent István Társulat, Budapest 1993, 282284.; Alisonn. Coudert. Angels. Szócikk, in: The Encyclopedia of Religion I, szerk. Eliade, Mircea, et al: Macmilan Publishing Company, New York 1987, 282-285.
19 Nagymihályi Géza: Az angyalok-liturgia és ikon a keresztény keleten. Paulus Hungarus-Kairos Kiadó, h. n., é. n. 13-15.
20 Vanyó, 41.
21 Puskás Attila: A teremtés teológiája. Szent István Társulat, Budapest 2006, 312.
22 Vö. Etkinon & Hillgard: Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest 2005, 171.
23 Hankiss, 105.
24 Démon - gör. daimón, szellem, lélek - a görögöknél eredetileg mindenféle emberfölötti hatalmak. Eredetileg nem negatív színezetű elnevezés, később a néphit szerint a gonosz szellemek, a még el nem temetett vagy erőszakos halált, hallt holtak lelkei, akik mint kísértetek járnak vissza. A keresztény szóhasználat a kifejezést a sátánra és az ördögökre alkalmazza. A Bibliában a démonok csak mint gonosz tisztátalan szellemek jelennek meg, akik gyötrik az embereket. Démonológia (gör.) a teológia ága, amely a démonokkal, létezésükkel, Istennel való kapcsolatukról és a világban való kísértő és ártó tevékenységükről szól. Az ószövetségi apokrif iratokban tévútra vezetik az embert. Istennek ellenségei, bukott angyalok, akiknek bukása gőgjük következménye. Az angyalok élén hét arkangyal áll, ugyanúgy a démonok élén hét főördög. A betegségeket és különös eseményeket is nekik tulajdonítottak. Vö. Kránitz Mihály, Teológiai Kulcsfogalmak Szótára, Szent István Társulat, Budapest 2001, 36.; Csellényi István Gábor-Lenhard Vilmos, Démonok. Szócikk, in: Magyar Katolikus Lexikon II. szerk: Viczián, János, Szent István Társulat, Budapest 1993, 576-577.; Göncz Árpád, démon szócikk in: Magyar Nagylexikon VI., Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1998, 468-469.; Ganoczy Alexandre, Dámon, szócikk in: Lexikon Der Katholischen Dogmatik, szerk. Beinert, Wolfgang, Herder, Freiburg, 1987, 80; Lyka, Károly, Démon. Szócikk. In: Uj Idők Lexikona, I-II., Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. Kiadása, 1936-1942, 402.; Lion - Dufour, Xavier, démon szócikk in: Biblikus Teológiai Szótár, Szent István Társulat, Budapest 2009, 220-224.; Breuer, Szilárd, démon, szócikk in:. Révai Nagy Lexikona - Az Ismeretek Enciklopédiája V., Révai Testvérek Irodalmi Intézet, Budapest 1912, 425-426.
25 Kazimir Ágnes, Viselkedési problémák: félelem a sötétben, Utoljára frissült: 2008. 07. 30. http://www.webbeteg.hu/index.php?page=news_full&type=44&menu=eletmod&news_ id=1859&cim=Viselkedesi-problemak:-felelem-a-sotetben
26 Vö. Hankiss, 97.
27 Pleşu, 37.
28 Idézet az Angyalok háborúja I. című filmből.
