Kónya Franciska
a PÁSZTOR–NYÁJ KÉPE AZ ÓSZÖVETSÉGI ÍTÉLETÉS ÜDVÖSSÉGPRÓFÉCIÁK MEGHIRDETÉSÉBEN
A pásztor-nyáj képe a babiloni fogság idején vált kedveltté. A nehéz időszakban reményt adó volt a gondviselő, jó pásztorban való hit. A próféták felemelték szavukat a rossz vezetők ellen, ítéletként használták a pásztorok megbüntetésének képét. Emellett pedig biztatták a fogságban lévő népet, a szebb jövő reményét éltetve bennük: az Úr, mint egy jó pásztor újra kivezeti népét, ahogy kiszabadította őseiket Egyiptomból, és ahogy megfelelő emberek által vezette őket a pusztában.
Jeremiás Júda prófétája volt. Az „Úr ítélete prófétájá"-nak nevezik. Manassé uralkodásának (Kr.e. 687-642) vége felé papi családban született Anatótban, Jeruzsálemhez közel. Próféciája ítéletprófécia, teljes pusztulást jósol Júdának. Jövendöléseiért állandóan üldöztetést szenvedett.1 A Jer 23,1-4 egyben ítélet-és üdvprófécia is Cidkijja uralkodása ide-jén.2 Az 1-2. versek szerint JHWH készen áll, hogy ítéletet tartson a rossz pásztorok felett: „Jaj a pásztoroknak, akik veszni hagyják, és szétszélesztik legelőm nyáját!" (1. v.) Szól hozzájuk, számon kéri őket (2. v.). Ezután (3-4. v.) ígéret hangzik el a szétszéledt nyáj egybegyűjtésére, azok biztonságba helyezésére, a veszély megszüntetésére. JHWH maga pásztorkodik népe felett, ki fogja javítani, amit az eddigi vezetők elrontottak: „Magam gyűjtöm össze nyájam maradékát", „visszahozom őket legelőikre, ahol szaporodni és sokasodni fognak" (3. v.). A következő versben ismét rábízza nyáját az általa választott emberekre, átadja a pásztorkodás feladatát a megfelelő pásztoroknak: „Támasztok föléjük pásztorokat, akik majd legeltetik őket; nem félnek többé, és nem rettegnek" (4. v.). Ehhez hasonló ígéret hangzik el már korábban is Jeremiásnál: „Adok majd nektek szívem szerint való pásztorokat, akik tudással és belátással legeltetnek titeket" (3,15).
Ezékiel próféta papi családból származott. Kr. e. 593-ban kezdte működését Babilonban, a júdai száműzetés idején.3 Jeremiáshoz hasonlóan a nép hűtlensége miatt beszél Júda pusztulásáról. Ugyanakkor vigasztalást és reményt is hirdetett a fogságban levő népnek. Az Úr új szaba-dítási tettéről, újabb kivonulásról beszélt. Könyvének 34. fejezetét vizsgálva két témáról beszélhetünk: az első tíz vers a rossz pásztorok számonkéréséről, büntetéséről szól, míg a 11-31. versek JHWH üdvözítő szándékáról: ő maga fogja vezetni népét, új Dávidot nevez ki a nyáj elé vezetőnek.
Ez 34,1-10: Egy felszólítással („Emberfia!": DaV]3/ ben-'ádám) kezdődik a 34. fejezet. JHWH megbízza a prófétát, hogy szóljon a pásztoroknak, az ő nevében. Az Úr elmarasztalja Izrael rossz vezetőit. Ítélet éri őket, mivel nem a nyáj-nép jólétét tartották a szemük előtt: „Jaj, Izrael pásztorainak, akik önmagukat legeltették! Vajon a pásztoroknak nem a nyájat kell-e legeltetniük?" (2b. v.). A 3. versben vádként hangzik el a haszonelvűség: nem gondoskodtak a juhokról, hanem megették őket, gyapjúból (aiaS-a/ hassemer) ruhát készítettek maguknak. A magyar szöveg „a tejet megettétek" része értetlennek tűnhet, de a héber tej (aLo) szó jelentette a sajtot is és egyéb tejterméket.4 A közel-keleti népeknél a bárány termékeinek (tej, faggyú, gyapjú) ismert a rituális alkalmazása (pl. görög aranygyapjú, hettitáknál is megjelenik a gyapjú rituális szövegek-ben).5 Az Úr felsorolja azokat a hiányosságokat, hibákat, amiket elkövettek. Mindazt elmulasztották, ami egy jó pásztor feladata lenne: „A gyengét (niLüW hannahlőt) nem erősítettétek, és a beteget nem gyógyítottátok; a sebesültet nem kötöztétek be, az eltévedtet nem hoztátok vissza, és az elveszettet nem kerestétek; hanem keménységgel és erőszakkal uralkodtatok rajtuk" (4. v.). Itt Ezékiel próféta ugyanazt az uralkodni (DnpW rsditem) igét használja, amellyel a Teremtés könyvében az Úr megbízza az embert (Ter 1,26-28). De ők a gondoskodás helyett erősszakkal (rsbW/ űbspárek) és keménységgel (ajsraai/ übshozqáh) bántak a rájuk bízottakkal. Tovább használja a pásztor- nyáj metaforát: a gondatlanság eredményeként a juhok szétszóródtak (aa>s1anV wattspűs^ná) és vadállatok (rfW hayyat) áldozatai lettek (5. v.). A bolyongás, az eltévedés jelképesen az erkölcsi bűnt is jelentette (Zsolt 119,10): a rossz vezető nem segít népének megmaradni a helyes úton. A 6. versben JHWH mint kívülálló, sajnálattal szemléli a nyáját. Többször is elhangzik egy mondaton belül a „nyájam" (>a>is/ sö3ni) birtokos jelzős alak, ezzel hangsúlyozottabbá válik ragaszkodása népéhez. Újabb megszólítás, felszólítás következik. A próféta ezzel újra fel akarja kelteni a pásztorok figyelmét az Úr szavára (aan/ dsbar). A 8. versben újra megfogalmazódik JHWH panasza, vádja a pásztorok ellen, akik „nem törődtek nyá-jammal", mert „önmagukat legeltették". Ebben a versben is „pásztoraimnak" nevezi őket, megbízott embereinek, akik nem teljesítették az ő akaratát. Ezért újra jelzi, hogy megbünteti őket: „én magam fordulok a pásztorok ellen" (10. v.). Számon kéri a rájuk bízottakat: „kezükből követelem (ít™/ wshisbattim) nyájamat, és végzek velük", így szüntetve meg a vezetők visszaéléseit. Ugyanitt a vadállatmetafora rejtett használatát figyelhetjük meg.6 Úgy jelenik meg a pásztorokkal való leszámolás, mint a juhnak a ragadozó állat szájából való megmentése. „Kiszabadítom nyájamat szájukból, és az nem lesz többé eledelük." (11. v.)
Ez 34,11-31: Ebben a részben Ezékiel arról prófétál, hogy maga JHWH lesz a jó pásztor a haszonleső, felelőtlen vezetők helyett. A 11-16. versekben szó van arról, hogy Isten lépésről lépésre megsemmisíti a gonoszságot, ami a rossz pásztorok miatt vált elterjedté. A babiloni fogságban vigasztaló és biztató szavak voltak ezek. Ezékiel próféta folytonosan törekedett ébren tartani a reményt az elhurcolt népben. Hirdette, hogy Istenük az egyetlen Úr, akinek hatalma van minden gonoszságon, és bármikor képes megmenteni népét. Ezekben a sorokban is a népéhez odahajló, szerető JHWH szimbólumaként használja a pásztormetaforát. Hangsúlyozottan, többször jelzi a próféta, hogy JHWH (aia>) maga indul az elveszettek felkeresésére: „én magam keresem fel juhaimat és viselem gondjukat" (11. v.). A 12. versben a kiszabadítást és összegyűjtést egy bizonyos naphoz köti: „a felhő (]aool?,/ cánán) és sötétség (LsrBi/ wacárápel)" napjához. Az igazság napjára való utalás hangzik el itt, amiről már korábban is beszélt Ezékiel: „Mert közel van a nap, közeleg az Úr napja! A felhő napja, a nemzetek ideje lesz az!" (30,3).
Az ószövetségi írások gyakran használják JHWHra az igaz bíró és király szimbólumát. A 97. zsoltárban ugyanezeket a képeket találjuk: „Felhő és homály van körülötte, igazság és jog trónjának alapja" (2. v.).7 Új kiszabadítás, kivonulás ígérete fogalmazódik meg (13-14. v.). A pásztor tevékenységei közül kiemeli a gondviselést, számbavételt, hazahozást, magaslatokra való telepítést, az elveszettek megkeresését.8 A hazahozás, a megszabadítás, megváltás, valami nehézségből (bajból, bűnből) való kivezetés szimbólumaként értelmezhető. Míg más esetben (pl. Jer 50,6) a juhoknak a hegyeken, halmokon való bolyongása a rossz pásztorok gondatlanságának következménye, ebben a részben az Úr pozitív értelemben használja a hegy szimbólumát: „Izrael hegyein legeltetem őket". Izrael (Lvrb;) magas hegye (>r-H/ háré) Ezékielnél az Úr otthonát jelenti, Jeruzsálemre, Sionra vonatkoztatva („Az én szent hegyemen, Izrael magas hegyén...", 20,40; 17,22-23). Jeruzsálem gyakran az egész országot jelképezi (Neh 1,9). Ezek a sorok emlékeztetnek a 23. zsoltár zöld legelőire. Itt is a bőség és jólét kifejezői: a „kövér legelők", ahol nyugodtan pihenhet (nasáRn/ tirba$náh) a nyáj. A 15. versben megjelenő pihenés (s='3.r/ 3arbi$em) motívuma az Énekek éneke déli pihenőjét (1,7) juttathatja eszünkbe.9 A 4. vers üzenetére cseng vissza a 16. Ugyanazokat a pásztori feladatokat sorolja itt fel az Úr, amiket a rossz pásztorok elmulasztottak megtenni. Fogadalomhoz hasonló a megfogalmazás: „Az elvesztettet megkeresem, az eltévedtet visszavezetem, a sebesültet bekötözgetem, a gyengét megerősítem, a hízottat és az erőst megoltalmazom, és igazságosan legeltetem őket." Igazságos vezető, bíró szerepben jelenik meg JHWH. A 17-24. részben JHWH mint az igazság védelmezője és a gyengék támogatója jelenik meg. A nyáj nem csak jó juhokból áll, akadnak köztük rosszak is.10 Gondoskodik, hogy ne nyomják el egymást, a juhok között ne legyen egyenlőt-lenség.11 A juhokat szólítja meg JHWH: „ti pedig, én juhaim" (>a>is Han^i/ ws'atténá11 sö'ni), és jelzi, hogy ítéletet tesz köztük (17. v.). A kos (Dins/attüd) és juh (aW sö3n) között különbségnek számít az is, hogy a kosok mentek a nyáj élén („Legyetek olyanok, mint a kosok a nyáj előtt", Jer 50,8b). Felelősségre vonja a kosokat (18. v.), akik Izrael elöljáróit jelképezik, mert önző módon viselkedtek (evés, ivás jelképével), hatalmaskodtak a kisebbek fölött: „juhaimnak az volt a legelője, amit lábatok eltaposott, és azt itták, amit lábatok felkavart" (19. v.). Visszatér a 17. versben mondottakhoz: ítéletet tart, maga az Úr tesz igazságot „a hízott és a sovány juhok között" (20. v.). A juhok nem csak a rossz pásztor felelőtlensége miatt széledtek szét, hanem a kosok, a saját népük vezetői is hibásak ebben: „oldalatokkal és vállatok-kal lökdöstétek és szarvatokkal ökleltétek a gyenge juhokat mind, míg el nem széledtek ott kinn" (21. v.). Ismételten megmentésre, megszabadításra tesz ígéretet: „nem lesz többé prédává" (22. v.).
A következőkben pedig új király ígéretéről olvasunk, új Dávidot küld népének az Úr: „Egyetlen pásztort állítok majd föléjük..." (23. v.). Kihangsúlyozza az egy (doa/ 3ehád) számnevet. Most már nem pásztorokat ígér, hanem egyet. Ezzel már sejteti a messiási ígéret-jelleget. Dávid nevének említésével egyértelművé válik, hogy messiási ígéretről van itt szó. Bár Dávid király volt, szolgaként ("t-??/ cabdi) nevezi meg Ezékiel, az Úr szolgája, aki megteszi az ő akaratát. Erre az Ószövetségben több helyen is példát találunk: 1Kir 11,34. 36. 38., 2Kir 8,19; Zsolt 36,1; 78,70. A 24. versben szövetségformula következik: „Én pedig az Úr leszek, az ő Istenük, és Dávid, az én szolgám lesz a fejedelem közöttük". A próféta itt már nem használja a pásztormetaforát se JHWHra, se Dávidra. A 25-31. versekben egy újabb szövetség látomását találjuk. Hangsúlyossá válik a szövetségformula, mivel a 24. verset újra megismétli a 31. versben.12 Békeszövetségnek (n>R.a díl=V/ barit sálőm) nevezi az Úr ezt az új köteléket. Biztonságot teremt nyája számára azáltal, hogy kiirtja a vadállatokat (Hy hayyáh). A vadállat-metafora itt az idegen népekre vonatkozik. Ez a 28. versben még inkább kitűnik: „Nem lesznek többé prédájává nemzeteknek."13
A biztonságot szemléletes képpel írja le, az egyébként éppen a ragadozók miatt veszélyekkel teli helyeket lakhatóvá teszi: „biztonságban lakhatnak majd a pusztaságban és alhatnak az erdőkben" (25. v.). A 26-29. versekben nem használja a pásztormetaforát, hanem a földi jólét megteremtését írja le: termékeny föld, szabadság, biztonság ígérete hangzik el.
Megjelenik itt is a halom, hegy (ni?,aa / gibcáti) képe. Az isteni ország helye ez, ami köré az Úr összegyűjti népét. 14 A 30. vers szövetségformula. Nem metaforikus a megfogalmazás. Istenükként (□h'h.L.á/ 3élöhéhem) határozza meg magát: „Akkor megtudják majd, hogy én, az Úr, az ő Istenük, velük vagyok, és ők, Izrael háza, az én népem - mondja az Úr Isten." A 31. versben visszatér a pásztor-nyáj metafora használatára: „Ti, emberek, juhaim vagytok, legelőim juhai vagytok". Ez a gondolat gyakran megjelenik a zsoltárokban (l. Zsolt 74, 1; 79, 13; 95, 7; 100, 3) és Jeremiásnál (23,1).
Zakariás próféta könyvében hasonló példát találunk: egyszerre ítélet- és üd-vösségprófécia15 a 10,3. vers: „Haragom felgerjedt a pásztorok ellen, és megfenyítem én a vezérbakokat; bizony, a Seregek Ura meglátogatja nyáját, Júda házát, és olyanokká teszi, mint amilyen az ő díszes harci lova." Keveredik benne az egyes szám első személyű és harmadik szemé-lyű elbeszélő. A pásztorokon vezetőket és bizalmi pozíciókat betöltő személyeket érthetett. A Seregek Ura gondoskodik az ő nyájáról. A pásztorral együtt a nyáj juhait is „meglátogatja". A p qad (dqP) kifejezés jelentése: „valakit meglátogatni, valakivel törődni, gondot viselni". Hasonlít a kép a Jer 23,1-re. Zakariásnál idegen pásztorról, vezetőről lehet szó. A bakok bár a nyájhoz tartoznak, mégis pusztítják azt, így a belső ellenség jelképévé válnak. Az Úr a pásztorok ellen haragra gerjed ( rá, nVffl), a bakokat pedig megbünteti.16 A vers végén visszatér az előző csataképre. A pásztor szerepben megjelenő JHWH Seregek Uraként változtatja át nyáját paripákká. A nép-juhok kép helyett a nép mint harci paripák metaforája jelenik meg.17
Az apokrifek közül az etióp Hénok könyvében18 a pásztor alakja szintén egyszerre ítélet- és üdvösségpróféciában jelenik meg. A szerző egy látomásról számol be. A 89. fejezetben arról olvasunk, hogy a juhok a farkasoktól való fenyegetettségükben az Úrhoz folyamodnak, „amíg a juhoknak az Ura le nem szállt a juhok kiáltására, egy magas helyiségből hozzájuk nem jött, és nem legeltette őket (16.).19
Hénok könyvében pásztorként jelenik meg az Úr, maga jön el legeltetni az ő nyáját. Apokaliptikus jelzők kapcsolódnak hozzá: „A juhok Ura vezetőjükként vonult velük, és összes juha követte Őt; arca ragyogott, és dicsőséges és rettenetes látványt nyújtott" (22.).20
A zsoltárosok és próféták által is használt képekkel találkozunk: a jó pásztor mint a gondoskodó vezető szimbóluma eleget tesz feladatainak: „láttam, hogyan legeltette őket a juhok Ura, és adott nekik vizet és füvet" (28.).21 A vizes, füves területről való gondoskodás említése a 23. zsoltárhoz hasonlóan a pásztor alapvető feladatát emeli ki.
Az Úr 70 pásztort választ maga helyett; ő mondja meg, hogy melyik juhokat szánja leölésre. A látomás szerint az írnoknak kell figyelnie, hogy a megállapodás szerint cselekednek-e a pásztorok. Önkényeskedésük miatt az Úr haragját vonják magukra. Büntetésként a juhok kezébe kardot ad, hogy ők végezzenek a 70 rossz pásztorral.
Könyvészet
Bibliakiadások, bibliaprogramok
BibleWorks CD version: 7.0.012g, BW70-008333
Biblia Hebraica Stuttgartensia (ed. K. Elliger -
W. Rudolph), 4th ed., Stuttgart 1990
Ó- és Újszövetségi Szentírás, Szent Jeromos
Bibliatársulat, Budapest 1997
Szent Biblia (ford. Károli Gáspár), Magyar
Bibliatanács, Budapest 1990
Források, szöveggyűjtemények
Baktay Ervin (szerk.), Indiai regék és mondák, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1963
Bolonkay Iván (szerk.), Római regék és mondák, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1961
Egyiptomi Halottaskönyv, angolból ford. Apáti Csaba, http://www.doki.net/tarsasag/ aneszteziologia/upload/aneszteziologia/document/egyiptomi_halottasknyv__ani_ papirusza.pdf., 2008. 03. 08.
Gilgames. Agyagtáblák üzenete (ford. Rákos Sándor), Kriterion Könykiadó, Bukarest 1986
Gilgames. Ékírásos akkád eposzok (ford. Rákos Sándor), Kriterion Könykiadó, Bukarest 1986
Hénok könyve, in: Vanyó László (szerk.), Apokrifek, SzIT, Budapest 1980
Homérosz, Iliász, http://mek.oszk.hu/00400/ 00406/html/ , 2008. 05. 08.
Pritchard, James B. (ed.), Ancient Near Eastern Texts. Relating to the Old Testament, Princeton University Press, Princeton. New Jersey 1969
Szabó György (szerk.), Mediterrán mítoszok és mondák. Mitológiai kislexikon, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1973
Vekerdi József (szerk.), Szanszkrit líra, Európa Könyvkiadó, Budapest 1988
Biblikus irodalom
Barré, Michael L., Ámosz jövendölése, in: Brown, R. E. - Fitzmyer, J. A.- Murphy, R. E. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár I. Az Ószövetség könyveinek magyarázata, Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest
2002
Blocher, Henri, Kezdetben, Harmat Kiadó, Budapest 1998
Boadt, Lawrence, Ezékiel jövendölése, in: Brown, R. E. - Fitzmyer, J. A.- Murphy, R. E. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár I. Az Ószövetség könyveinek magyarázata, Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest 2002
Bright, John, Izráel története, Kálvin Kiadó, Budapest 2001
Brueggemann, Walter, The Message of the Psalms. A Theological Commentary, Augsburg Publishing House, Minneapolis 1984
Cambell, Antony F. - Flanagan, James W., Sámuel első és második könyve, in: Brown, R. E. - Fitzmyer, J. A.- Murphy, R. E. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár I. Az Ószövetség könyveinek magyarázata, Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest 2002
Chae, Young S., Jesus as the Eschatological Davidic Shepherd, Mohr Siebec, 2006
Clifford, Richard J. - Murfhy, Roland E., Teremtés könyve, in: Brown, R. E. -
Fitzmyer, J. A.- Murphy, R. E. (szerk.), Jeromos BibliakommentárI. Az Ószövetség könyveinek magyarázata, Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest 2002. Cody, Aebred, Zakariás jövendölése, in: Brown, R. E. - Fitzmyer, J. A.- Murphy, R. E. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár I. Az Ószövetség könyveinek magyarázata, Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest 2002
Couturier, Guy P., Jeremiás könyve, in: Brown, R. E. - Fitzmyer, J. A.- Murphy, R. E. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár I. Az Ószövetség könyveinek magyarázata, Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest 2002
Darby, J.N., A Zsoltárok könyve. Gyakorlati elmélkedések, GVB, 1998 Deissler, Alfons, Die Psalmen, Patmos Verlag,
Düsseldorf 1964 Deissler, Alfons, Zwölf Propheten II. Obadja. Jona. Micha. Nahum. Habakuk, Echter
Verlag, Würzburg 1984 Deissler, Alfons, Zwölf Propheten III. Zefanja. Haggai. Sacharja. Maleachi, Echter Verlag,
Würzburg 1988 Dobszay László (szerk.), Zsoltárelmélkedések, zsoltármagyarázatok, Szent Ágoston
Liturgikus Megújulási Mozgalom, 1997 Elliger, Karl, Jesaja II (40, 1 - 26), Neukirchener
Verlag, Neukirchen-Vluyn 1970 Fuchs, Hans Ferdinand, Ezechiel II (25-48),
Echter Verlag, Würzburg 1988. Golding, Thomas A., The Imagery of
Shepherding in the Bible, Part 1, Biblotheca Sacra 163.1 (2006) 18-28. Greenberg, Mosle, Ezechiel 21-37, Herder,
Freiburg/Basel/Wien 2005 Groß, Heinrich - Reinelt, Heinz, Das Buch der Psalmen II (Ps 73-150), Patmos Verlag,
Düsseldorf 1980 Hentschel, Georg, IKönige, Echter Verlag,
Würzburg 1984 Hossfeld, Frank-Lothar - Zenger, Erich, Die Psalmen I (1-50), Echter Verlag, Würzburg 1993
Hunziker-Rodewald, Regine, Hirt und Herde. Ein Beitrag zum alttestamentlichen Gottesverständnis, Kohlhammer, 2001
Jakubinyi György, A szentírásfordítás nehézsége, Keresztény Szó 13.6 (2002) 1-6.
Jakubinyi György, Exegesis psalmorum. Zsoltármagyarázat, Gyulafehérvár 1978 - 1979
Keller, Phillip, A 23. zsoltár egy juhpásztor tolmácsolásában, Primo Evangéliumi Kiadó, 1990
Kidner, Derek, Jeremiás könyve. Szél és vihar ellen, Harmat Kiadó, Budapest 1997
Krinetzki, Günter, Hoheslied, Echter Verlag, Würzburg 1985
Kselman, John S. - Barré, Michael L., Zsoltárok könyve, in: Brown, R. E. - Fitzmyer, J. A.-Murphy, R. E. (szerk.), Jeromos BibliakommentárI. Az Ószövetség könyveinek magyarázata, Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest 2002
Laberge, Léo, Mikeás jövendölése, in: Brown, R. E. - Fitzmyer, J. A.- Murphy, R. E. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár I. Az Ószövetség könyveinek magyarázata, Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest 2002
McCarthy, Dennis J. - Murphy, Roland E., Ózeás jövendölése, in: Brown, R. E. -Fitzmyer, J. A.- Murphy, R. E. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár I. Az Ószövetség könyveinek magyarázata, Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest 2002
Molnár János, Zakariás próféta könyvének magyarázata, Az Erdélyi Református Egyházkerület kiadása, Kolozsvár 1998
Murphy, Roland E., Az Énekek éneke, in: Brown, R. E. - Fitzmyer, J. A.- Murphy, R. E. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár I. Az Ószövetség könyveinek magyarázata, Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest 2002
Nagy Antal Mihály, Örök szövetség. Válogatott tanulmányok a zsidóság és a kereszténység kapcsolatának témaköréből, Kálvin Kiadó, Budapest 1995
Nagy Antal Mihály, Sámuel első könyvének magyarázata, in: Jubileumi Kommentár. A Szentírás magyarázata I., Kálvin János Kiadó, Budapest 1998
Osborne, Grant R., A hermeneutika spirálisa. Részletes bevezetés a bibliamagyarázathoz, Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány, Budapest 2001
Petercä, Vladimir, Does Goliath have an Eyesight Defect or not?, in: Sacra Scripta. Review of the Centerfor Biblical Studies, 2 (2004) 30-35.
Preuß, Horst Ditrich, Theologie des Alten Testament I.,JHWHs erwählendes und verpflichtendes Handeln, Kohlhammer, Stuttgart 1991
Rózsa Huba, A Genezis könyve I. A bibliai őstörténet (Gen 1-11), SzIT, Budapest 2002
Rózsa Huba, Üdvösségközvetítők az Ószövetségben, SzIT, Budapest 2001
Schmatovich János, Az Ószövetség üzenete. Teológiai áttekintés - Bibliai perspektíva, Bencés Kiadó, Pannonhalma 1997
Schreiner, Josef, Az Ószövetség teológiája, SzIT, Budapest 2004
Shreiner, Josef, Jeremia (1-25, 14), Echter Verlag, Würzburg 1985
Shreiner, Josef, Jeremia II (25, 15-52,34), Echter Verlag, Würzburg 1984
Stuhlmueller, Caroll, Deutero- és Trito- Izajás könyve, in: Brown, R. E. - Fitzmyer, J. A.-Murphy, R. E. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár I. Az Ószövetség könyveinek magyarázata, Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest 2002
Tóth Kálmán, Mózes öt könyvének magyarázata, in: Jubileumi Kommentár. A Szentírás magyarázata I., Kálvin János Kiadó, Budapest 1998
Westermann, Claus, Genesis (12-36), Neu-kirchener Verlag 1981
Wolff, Hans Walter, Az Ószövetség antro-pologiája, Harmat-PRTA, Budapest 2001
Wolff, Hans Walter, Dodekapropheton 2. Joel und Amos, Neukirchener Verlag, Neukirchen - Vluyn 1969
Zenger, Erich, Psalmen. Auslegungen 1. Mit meinem Gott überspringe ich Mauern, Herder, Freiburg 2006
Zenger, Erich, Psalmen. Auslegungen 2. Ich will die Morgenröte wecken, Herder, Freiburg 2006
Zimmerli, Walter, Ezechiel 2. (25-48), Neu-kirchener Verlag, Neukirchen -Vluyn 1969
Mitológia, vallástörténet
Aveszta, http://www.terebess.hu/keletkultinfo/ lexikon/aveszta.html, 2008.06.05.
Baktay Ervin (szerk.), Indiai regék és mondák, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1963.
Eliade, Mircea, A szent és a profán, Európa Kiadó, Budapest 1996
Eliade, Mircea, Az eredet bűvöletében. Vallástörténeti kutatás és módszertan 1912-től napjainkig, Cartaphilus Kiadó, Budapest 2002
Goldziher Ignác, Mítosz a hébereknél és történeti fejlődése. Mitológiai és vallástörténeti tanulmányok, Paulus Hungarus - Kairosz, 2003
Ions, Veronica, Indiai mitológia, Corvina, 1991. Jankovics Marcell, A Nap könyve, Csokonai Kiadó, 1996
Kecskés Lászlóné, Kína, in: Mitológiai Ábécé, Gondolat, Budapest 1970.
Komoróczy Géza, Elő-Ázsia, in: Mitológiai Ábécé, Gondolat, Budapest 1970
Kovács György, India, in: Mitológiai Ábécé,Gondolat, Budapest 1970
Mereskovszkij,Dmitrij Szergejevics, Kelet titka, Holnap Kiadó, 1992
Révay József, Százarcú ókor, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1962
Román József, Mítoszok könyve, Gondolat, Budapest 1963
Stipich Béla, Királyi szimbólumok a hettita birodalomban, História 5-6 (2003) 10-12;
http://www.historia.hu/archivum/2003/030506stipich.htm, 2008. 05. 10.
Trencsényi-Waldapfel Imre, Görög regék,Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1990
Waczulik Margit, A görögök, az etruszkok és a rómaiak, in: Mitológiai Ábécé, Gondolat, Budapest 1970
Wessetzky Vilmos, Egyiptom, in: Mitológiai Ábécé, Gondolat, Budapest 1970
*** II. Kurigalzu, http://hu.wikipedia.org/wiki/II._Kurigalzu, 2008. 05. 19.
Szótárak, lexikonok
Bartha Tibor - Vladár Gábor (szerk.), Bibliai fogalmi szókönyv, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest 1984
Bartha Tibor (szerk.), Keresztyén Bibliai Lexikon II., Kálvin Kiadó, Budapest 1995
Biedermann, Hans, Szimbólum-lexikon, Corvina, 1996
Carr-Gomm, Sarah, Szimbólumok a művészetben, Holnap Kiadó, 2001
Chevalier, Jean - Gheerbrant, Alain, Dictionar de simboluri 3. (P-Z), Artemis, Bucuresti 1969
Cocagnac, Maurice, Simbolurile biblice, Humanitas, Bucuresti 1997
Dávid Katalin, A teremtett világ misztériuma. Bibliai jelképek kézikönyve, SzIT, Budapest 2002
Doppenfeld, Basilius, Szimbólumok I. Az ember képei, Bencés Kiadó, Pannonhalma 1998
Doppenfeld, Basilius, Szimbólumok II. Ember idő, Bencés Kiadó, Pannonhalma 1998
Doppenfeld, Basilius, Szimbólumok III. Ember és állat, Bencés Kiadó, Pannonhalma 1998
Douglas, J. D. (szerk.), Dictionar biblic, Ed. „Cartea Crestinä", Oradea 1995
Haag, Herbert, Bibliai Lexikon, Apostoli Szentszék Kiadója, Budapest 1989
Léon-Dufour, Xavier (szerk.), Biblikus teológiai szótár, SzIT, Budapest 1986
Lexikon für Theologie und Kirche V., Herder, Freiburg im Breisgau 1933
Pál József - Újvári Edit (szerk.), Szimbólumtár.Jelképek, motívumok, témák az egyetemes és a magyar kultúrából, Balassi Kiadó, Budapest 2001
Reinecker, Fritz - Maier, Gergard, Lexikon zur Bibel, R. Brockhaus Verlag, Wuppwertal -Zürich, 1994
Seibert, Jutta (szerk.), A keresztény művészet lexikona, Corvina Kiadó, 1994
Takács Béla, Mesterségek és foglalkozások a Bibliában, Kálvin Kiadó, Budapest 1993
Tánczos Vilmos, Folklórszimbólumok. Egyetemi jegyzet, KJNT- BBTE, Kolozsvár 2006
Tokarev, Sz. A. (szerk.), Mitológiai Enciklopédia I, Gondolat, Budapest 1988
Tokarev, Sz. A. (szerk.), Mitológiai Enciklopédia II, Gondolat, Budapest 1988
Tótfalusi István, Ki kicsoda az antik mítoszokban, Móra Könyvkiadó, 1993 Vanyó László, Az ókeresztény művészet szimbólumai, Jel Kiadó, 2000
Verbényi István (szerk.), Liturgikus Lexikon, SzIT - Kairosz, Budapest 2001
Jegyzetek
1 Bright, Izráel története, 321-323.
2 Kidner, Derek, Jeremiás könyve. Szél és vihar ellen, Harmat Kiadó, Budapest 1997, 90.
3 Boadt, Lawrence, Ezékiel jövendölése, in: Brown, R. E. - Fitzmeyer, J. A.- Murphy, R. E. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár I. Az Ószövetség könyveinek magyarázata, Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest 2002, 474.
4 Greenberg, Moshe, Ezechiel 21-37, Herder, Freiburg. Basel. Wien 2005, 399-400.
5 Tokarev, Mitológiai Enciklopédia I, 41.
6 Greenberg, Ezechiel 21-37, 404.
7 Greenberg, Ezechiel 21-37, 405.
8 Fuchs, Hans Ferdinand, Ezechiel II (2548), Echter Verlag, Würzburg 1988, 192.
9 Greenberg, Ezechiel 21-37, 405.
10 Párhuzama a jézusi példabeszéd a juhok-ról és kosokról: Mt 25, 31-46.
11 Schmatovich János, Az Ószövetség üzenete. Teológiai áttekintés - Bibliai perspektíva, Bencés Kiadó, Pannonhalma 1997, 138.
12 Zimmerli, Walter, Ezechiel 2. (25-48),
Neukirchener Verlag, Neukirchen -Vluyn 1969, 845-846.
13 Greenberg, Ezechiel 21-37, 408.
14 Vanyó, Az ókeresztény művészet szimbólumai, 233.
15 Bartha Tibor- Vladár Gábor (szerk.), Bibliai fogalmi szókönyv, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest 1984, 273.
16 Molnár János, Zakariás próféta könyvének magyarázata, Az Erdélyi Református Egyházkerület kiadása, Kolozsvár, 1998, 133134.
17 Cody, Aebred, Zakariás jövendölése, in Brown, R. E. - Fitzmyer, J. A.- Murphy, R. E. (szerk.), Jeromos Bibliakommentár I. Az Ószövetség könyveinek magyarázata, Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest, 2002, 551.
18 Három könyvről beszélhetünk: etióp, szláv és héber Hénok könyve ismert. Hagyomány-történetileg legősibb az etióp változat (Kr. e. 3-1. században keletkezett). Rózsa, Üdvösségközvetítők az Ószövetségben, 318.
19 Hénok könyve, in: Vanyó László (szerk.), Apokrifek, SzIT, Budapest 1980, 112.
20 Vanyó, Apokrifek, 113.
21 Vanyó, Apokrifek, 113.
